A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő online sajtótájékoztatón kedden.

A jelenlegi turbulenciák egyeseket a 2022-es energiaválság eseményeire emlékeztethetnek, ugyanakkor a magyar gazdaság fundamentumai érdemben erősebbek, mint a 2022-es energiaválság kezdetén
- mondta a jegybankelnök. Hozzátette: ebben a "turbulens közegben" publikálják majd csütörtökön a márciusi Inflációs előrejelzést, amely szerint az inflációs cél változatlanul 2027 második felében érhető el fenntarthatóan.

Márciustól a magasabb energiaárak begyűrűzése miatt az árdinamika emelkedésére számítanak, ezt átmenetileg tompítja az üzemanyagokra bevezetett védett ár - mondta. Az olaj- és gázárak a piaci várakozások alapján 2027 közepére normalizálódhatnak. Éves átlagban idén 3,8 százalékon, 2027-ben 3,7 százalékon alakul az infláció, az előrejelzésben a május végéig meghosszabbított árréskorlátozó intézkedésekkel is számoltak.

A kamatdöntés után egy órával közzétette az MNB friss makrogazdasági előrejelzését is, ezek alapján a decemberben jelzett 3,2 százalékos infláció helyett most 3,8 százalékkal számolnak, gazdasági növekedés terén pedig 2,4 százalék helyett 1,7 százalékkal.

A jegybank szerint 2026 második felétől élénkülhet a magyar gazdaság, emelkedhetnek a háztartási kiadások. 2027-re az idei 1,7 százalék után 3, 2028-ra 2,9 százalékos gazdasági növekedést jósolnak. Az iráni háború elhúzódása esetén a jegybank szerint 0,6 százalékkal nőhet az infláció és 0,3 százalékponttal csökkenhet a gazdasági növekedés. Ha a helyzet gyorsan rendeződik, az a jelzettnél 0,2 százalékponttal jobb inflációs helyzetet, 0,3 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést jelentene. Varga azt is leszögezte, hogy a mostani energiaválság nem olyan, mint a 2022-es, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A mostani helyzetben sok kedvezőbb tényező van, ráadásul tartalékokkal érte az iráni háború kitörése a Magyar Nemzeti Bankot.