A Szaturnusz gyűrűi ragyognak a Cassini legújabb felvételein; a képek elkészítését az tette lehetővé, hogy az űrszonda megváltoztatta a repülési szögét - jelentette be a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL).

"Legutóbb két éve kapta lencsevégre a Cassini a Szaturnusz káprázatos gyűrűit" - hangsúlyozták közleményben a JPL tudósai, akik szerint a Cassini új pályájának köszönhetően az űrszonda részletesebb adatokat gyűjthet a gyűrűk stabilizálásában szerepet játszó úgynevezett terelőholdakról. Tervezik vizsgálni a gyűrűkben időközönként megjelenő fura, "propellerszerű" képződményeket is. Ezek a struktúrák akkor képződnek, amikor a terelőholdaknál kisebb, ám a gyűrűket alkotó részecskéknél nagyobb "átmeneti" objektumok tisztára "söprik" maguk körül a környezetet.
A Szaturnusz-gyűrűk propellerjeit az utóbbi években nem látták, mivel a Cassini pályája nem tette ezt lehetővé, amint azonban az űrszonda "váltott", ismét feltűntek ugyanolyan "propellerek", mint amilyeneket a múltban megfigyeltek - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon (http://www.livescience.com/21604-saturn-rings-cassini-photos.html).
A pályamódosításnak köszönhetően a Cassini megfigyelheti a Szaturnusz poláris régióit, valamint új szemszögből lesheti meg a bolygó holdjait is. "Új fejezet kezdődik a Cassini felfedezéseinek történetében" - hangsúlyozta Carolyn Porco, a Cassini-küldetés képalkotó csoportjának vezetője, aki szerint a mostani eredmények csupán előhírnökei a várható "nagy dolgoknak".
A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997. október 15-én indult el Cape Canaveralról, hogy tanulmányozza a Szaturnusz környezetét, illetve eljuttassa leszállóegységét, a Huygenst a Titán-hold felszínére.
Az 5712 kilogrammos űrszonda, amely 366 kilogramm tömegű tudományos műszert és a 320 kilogrammos Huygenst vitte magával, 2004 júniusában jutott a Szaturnusz közelébe. A program tudományos célja a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének a vizsgálata, a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának a meghatározása, a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének a mérése, a Szaturnusz légkörének tanulmányozása.
A tervek szerint a Cassini küldetése 2017 végéig tart.